Ez a feltűnően csíkozott, nagyobbacska patkány méretű állatka a hangyászok közt alig 25 centis testhosszával (plussz 18 centi farok) törpének számít. Míg a hasonló életmódot választó "szintén hangyászok" általában nagyok és erősek, ő el se éri a fél kilós testsúlyt.

Persze ez nem akadályozza meg abban, hogy bravúros ügyességgel dézsmálja a termeszek föld alatti várait. Az egyetlen erszényes faj, ami kizárólag termeszekkel táplálkozik, így elég nehéz a tartása; igazából nem is fordul elő állatkertekben. Az utóbbi időben nagyon megnőtt a veszélyeztetettsége; fogságban egyedül a nyugat-ausztráliai Perth Állatkertjében található egy tekintélyes létszámú tenyészállomány.

A természetben a nyílt erdőségeket kedveli, korábban elterjedt volt Ausztrália déli vidékein, manapság azonban visszaszorult a délnyugati csücsökbe. Közeli rokonával, a rozsdásszőrű numbattal ketten alkotnak egy családot. Nagyon hasonlítanak a többi hangyászra, hosszú ormányuk, szintén hosszú, henger alakú nyelvük és csontos szájpadlásuk van, amivel összeroppantják a termeszeket.
Persze van pár igen hasznos segédeszöz is, hogy a közelükbe férkőzzenek, mégpedig a hosszú karmok, amivel kiássák a korhadt farönkökből és a termeszvárakból a csemegét.

Erszényesek között ritkaságszámba megy nappali aktivitása. Nagyon okos kis állat, ugyanis az összes élő erszényes közül neki a legnagyobb a relatív agytérfogata. Persze ez inkább a nappali életmóddal függ össze, nem az intellektussal, hisz a látáshoz (software) szükség van a megfelelő háttérkapacitásra (hardware).

Különlegességei között szerepel az is, hogy mivel nincs erszénye, az almonkénti 4 apróságot csecsbimbóihoz tapadva szállítja, ami első pillantásra úgy néz ki mint egy kifejlett többszörös köldöksérv. A kicsinyek teljesen rászívják magukat az emlőkre, így nem tudnak lepottyanni. Van egy olyan érzésem, hogy akkor se sikerülne nekik, ha akarnák.

Igencsak feltűnő fogainak sokasága - szám szerint 50 van neki, amik ugyan meglehetősen primitívek, rágásra meg sosem használja őket, de végül is neki van a legtöbb foga az összes erszényes közül.

Négy dél-amerikai hangyászfajt ismerünk. Közülük három kicsi, fákon él, és fogófarokkal rendelkezik. A sörényes hangyász azonban 1,86 m nagyra nő, és csak a földön mozog. A nőstény sörényes hangyász néhány hónapig a hátukon cipelik kicsinyeiket.